Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy parasztember, aki nem olvasta a bulvársajtót. Így nem tudott róla időben értesülni, hogy már réges-régen holtan kellett volna összerogynia súlyos és megrázóan tragikus D-vitamin-mérgezésben.

Talán ennek köszönhetően, talán másnak, de egészen biztosan vígan és kicsattanó egészségben élte életét.

Hatalmas szerencsében volt része. Ugyanis újságot nem olvasott és rádiót sem hallgatott. De még a televíziókészüléket sem nézte – se bekapcsolt, se kikapcsolt állapotban – abból a hétköznapi okból fakadóan, hogy nem volt neki olyanja. Hála ennek, nem öntötték rá dézsából a hamis és rémisztő információkat sem a vitaminokról, sem másról.

Nem is igazán volt neki más ebben az életben, mint az, amit a két keze szorgos munkájával megteremtett és amivel ezen túl még a Jóisten megáldotta.

Nem volt neki szolgálati autója és puccos, közköltségen fenntartott irodája a parlamentben. Nem kapott ő sem utazási költségtérítést, sem lakhatási támogatást a székesfővárosban az adófizetők pénzéből. De még a képviselői alapbér és az arra rárakodó frakcióvezetői és bizottsági pótlék sem illette meg.

Nem járt ő még gyógyszergyári lobbisták által intézett szállodai kaviáros reggelikre, osztrigás uzsonnákra és langusztás vacsorákra se. Nem lődörgött ő tüzes menyecskékkel teli jachtokon borgőzös állapotban. Még csak nem is rántott elő jó kövér jointokat a hátizsákjából alsógatyában flangálva kényes partikörülémények között.

Bár a tízparancsolat szerint élt, nem bizonygatta magáról lépten-nyomon, hogy hithű keresztény.

Igaz, ami igaz, még egy törvényjavaslatot se nyújtott be soha hétfőről keddre virradólag magyar családok ezreit nehéz helyzetbe sodorva.

Mindezek hiányáért cserébe viszont nem vesztette el a józan eszét. Nem szakadt meg a kapcsolata más, szintén becsületes és ép személyiségű emberekkel. Nem szűnt meg számára a külvilág valóságának érzékelése sem.

Régen ezt úgy mondták volna, hogy teljesen normális volt.

Azért nem olvasta a sajtót, mert egyrészt nem volt rá ideje, hiszen becsületes munkával töltötte dolgos hétköznapjait reggeltől estig.

Másrészt azért sem olvasta, mert szívesebben használta volna az efféle kiadványokat hátsó fertálya tisztán tartásához. Tette volna, ha nem lettek volna olyan fényes, csúszós és a nemes felületek megtisztítására alkalmatlan, összegyűrve az érzékeny bőrfelületeket karcoló papírféleségre nyomtatva. Jobb lesz ilyen célra egyébként is valami olyan – gondolta –, amire sokkal kevesebb botorságot írtak. (A szerző elnézést kér a szar-kazmusért.)

 Így élte életét nem is sejtve, hogy – nagyon komoly, de a névtelenség gyáva kényelmébe burkolódzott firkászok szerint – őrületes veszélynek teszik ki magát nap mint nap.

Vagy nem? Nos, nézzük csak!

A munkája kemény volt, verítékkel járt, ezért rendszerint neki is vetkőzött. Valahányszor félmeztelenül a tűző napra merészkedett, az életével játszott. Kockáztatott, hiszen a napsütéstől a bőrben keletkezik a D-vitamin. A D-vitaminról viszont “annyit és csak annyit kell tudni” – gondolhatná a bulvársajtón nevelkedett nyájas olvasó –, hogy: “Zsírban oldódik és ezért a szervezetben felhalmozódik. Emiatt nagyon veszélyes!” 

Hiszen ezt szajkózza minden média, függetlenül a valóságtartalmától.

Azt is tudni illik – orvosi kutatások alapján* –, hogy egy enyhe bőrpírig tartó fürdőruhás napozás során annyi D-vitamin keletkezik a szervezetben, mintha megennénk kb. 10.000 - 25.000 NE (nemzetközi egység**) D-vitamint. (Egy fehér bőrű ember már 15 perc alatt is meg tud pirulni. Barna vagy barnuló bőrnél ez változó.)

Atyaúristen! Nem sok ez?! Számoljunk csak!

parasztember félmeztelenül + tűző napon dolgozik + napkeltétől napnyugtáig + napokon, heteken, hónapokon keresztül = ?

Ez naponta néhány százezer, hetente néhány millió, havonta akár több mint 10 millió nemzetközi egység D-vitamin is lehet!

Vessük ezt össze azzal, amit – a korszerű tudománytól jócskán lemaradt – hivatalos ajánlások mondanak. Az egészségügyi hatóságok ugyanis nem a D-vitamin közegészségügyi előnyeiről szónokolnak. Ők – vállvetve a médiával – imádnak minket riogatni. Pedig nem ez lenne a dolguk! Az ajánlásuk még a napi 2000 NE mennyiséget sem éri el! Sőt, nem egyszer mindössze 200 - 400 NE-ről pampognak. (Lásd például 1169/2011/EU RENDELET XIII. MELLÉKLET)

Pedig azt már illene tudni annak, aki magát szakembernek gondolja, hogy valódi előny nem igazán várható napi 4000 NE mennyiség alatt.

Tehát a parasztember bőrében termelődött D-vitaminnak rettenetesen soknak kellene lennie, amikor süt a nap. Olyan soknak, hogy menten kínkeserves vonaglásban kellene fetrengenie a hihetetlenül durva túladagolás miatt. (Ha hinni lehetne a rémhíreknek. De, nem lehet.)

Még belegondolni is ijesztő!

De, akkor hogyan éli ezt túl a parasztember?!

Kérlek, kedves olvasó, nyugodj meg, ne markold olyan görcsösen a karfát, lazíts, dőlj hátra kényelmesen! Kiengedheted ökölbe szorított lábujjaidat is.

A válasz egyszerű és megnyugtató.

Szó sincs D-vitamin-mérgezésről! A természet bölcs és anyai gondossággal vigyáz ránk.

Hál’ istennek, D-vitamin-mérgezés csak a füstös szerkesztőségek eldugott zugaiban szöszmötölő, sápadt penészvirágok összezuhant elméjében létezik.

A valóságban a D-vitamin mennyiségének szabályozása rendkívül alapos és többszörösen túlbiztosított az emberi szervezetben. Ez az egyik legfontosabb információ, amit a D-vitaminról tudni kell. Szinte lehetetlenség a D-vitamint túladagolni. Sem a napsütéstől nem lesz sok, sem pedig a beszedett kapszuláktól.

A napsugárzás nem csak arról gondoskodik, hogy keletkezzen D-vitamin. Hanem arról is, hogy a bőrben le legyen bontva a felesleges mennyiség. Tehát a bőrben a D-vitamin keletkezése kétirányú folyamat. Napsütés hatására több D-vitamin keletkezik, ameddig kevés van belőle, illetve több bomlik le, amikor már sok van belőle.

De ezen kívül még más szabályozás is van a szervezetünkben, ami miatt a D-vitamin fogyasztás kifejezetten veszélytelen. Valódi kockázata kizárólag a hiányának van.

A D-vitamin nagyon-nagyon biztonságos. Nincs abban semmi veszély, ha D-vitamint szedsz. Abban sincs veszély, ha szeded és napsütés is éri a testedet.

Ha valamiben tényleg van veszély, akkor az az, ha hiányzik a D-vitamin a szervezetből. Ez valóban kockázatos.

A D-vitaminnak rendkívül fontos egészségvédő és betegséget megelőző hatásai vannak. Sőt, bizonyos betegségek gyógyulását is támogatja.

Ennyit érdemes megjegyezni.

Budapest, 2022. július 15.

Dr. Lenkei György, orvos

Utóirat: A szerző nem javasolja, hogy a bőr védelme nélkül bárki hosszú órákat töltsön erős napsütésben.